Könnycsepp a papíron

Asztalos Tamás-Sly versei

Weboldal bejelentése

Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!

Ügyfélszolgálat

HuPont.hu Ügyfélszolgálat

Egy sötét hajnalon
reszketve feladtam, úgy gondolom.
Már nem akartam élni,
és reménytelenül remélni...
Már öntudatlan állapotban feküdtem,
az életet jó messzire elküldtem.
Távol jártam, mégis közel,
gondolatom lassan nem felel.
A messzeségből szólt hozzám,
talán a képzelet szárnyán?
Hirtelen melegség érte a szívem,
és visszaszállt holt képzeletem.
Szemem felnyitva ott állt előttem.
Fény lett és háttal állt nekem.

Igen, a lelkem őrzője,
könnyeim folyamának szerzője.
Forró meleg érte testem,
és ő simogatta a kezem.
Ő volt életem szivárványa,
fájó lelkem novellája.
Kértem, engedjen el,
de a lény halkan felel.

Szeretlek és veled maradok!!!
Figyelj rám!
Most neked adom a holnapot.
Csak ennyit mondott,
és halkan elaltatott.
Megérintett a szeretet fuvallata,
talán Isten akarata.
Ki volt ő?
Így nem tudom.
Talán rég meghalt kishúgom?!
Életem fájó netovábbja,
szívem titkos imádója.
De most már jól tudom,
eljött a védőanyalom.
Nincs rajtad kívül senki más,
te csodálatos, tüneményes látomás!