Asztalos Tamás (asztalos-sly)
Távoli szerelem
Távol vagy mégis,
oly nagyon közel.
Én értelek, és te megérttel,
hisz két szív egymásnak felel.
A messzeségből szólsz hozzám,
a gondolat furcsa hullámhosszán.
Hallak igen, kedvesem,
az ágyat tartsd melegen!
Illúziók, vágyak jutnak el hozzád,
örökké csókolnám a szád.
Folyton engem szólítasz,
nem is lehet reád panasz.
Te, ki folyton új útra hívsz,
távolból hívogató angyali szív.
Tünemény vagy, illúzió,
te csodálatos női vízió!
Várj! Maradj!
Én sietek hozzád,
ne légy csupán férfi ábránd.
Ha szívünk egymásba kapaszkodik,
minden kétely szertefoszlik.
Mutasd meg, nem vagy délibáb,
így tovább utazok hozzád.
Nélkülem alszol el?
Nem, az nem lehet!
Hát maradj meg nekem,
Te távoli szerelem!
2014 december