Asztalos Tamás (asztalos-sly)

 

Lelkek kavalkádja

 

Lelkünk soha még!

 

Egyszer ez az eset megesett,
ahol egy mosolygós lány beesett.
De fáradt, szomorú szemem kiesett,
Ott állt előttem egy idegen lány,
de hisz őt én ismerem!!!
De hol? És mikor?
Előttem lebeg a középkor!
Most látlak életemben először,
de a lelkünk nem most beszél először.
Egyszer, valamikor réges-rég, szív, lélek egybeért, 
szív, lélek egybeért,
hosszú ideig volt ez a közeli kapcsolat,
mikor egy tragédia miatt megszakadt.
És mi történt ez alatt?
Két lélek külön bolyongott
emberöltők alatt!
De eljött az idő, és eljött a perc,
ahol újra két lélek, két szív
megértően egymást hív!
A nagymamának nincs lekvárja?
Ez a lelkek kavalkádja!!!
Ahol ez a régi eset megesett,
a lány lelke a fiú lelkére esett.
De hogy az idő folyamán
elteltek az évszázadok,
de barátságukra ismét elválást hozott,
eljönnek újra a magányos, sötét korszakok.
Ahogy lelkük boldogan egymásra talált,
most újra ködöt és sötétséget látsz.
Bár barátságuk egymásra talált,
szomorúan útjuk most szétvált.
Hiába szemük szép kék fénye,
meghal a lelkük reménysége.
Lelkük vidám örömtáncot járt,
de az ő idejük most lejárt.
Az útjuk most talán elválik.
Bármerre jár e két furcsa szerzet,
ő reményük szívük, egymás iránti szeretet.
Kavalkádja ők a lekvárnak,
szívük sír a Mamának!

 

2014, február 

 

 

Oldal: Lelkek kavalkádja
Könnycsepp a papíron - © 2008 - 2024 - konnycseppapapiron.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat