Asztalos Tamás (asztalos-sly)

 

Fájdalom szigetén

 

Egy fájó gondolat vagy ajkamon,
búcsúzom tőled Angyalom.
Egy könnycsepp lefolyik az arcomon,
nem segít senki örök bánatomon.
Mintha az idő visszafelé peregne,
újra és újra engem kinevetve.
Te voltál egy igaz gondolat,
most mégis fáj minden szavad.

S most csend hangja borul reám,
miért szeretlek téged így, te leány?
Hitem az életem,
szívem a végzetem.
Oly mélyről jövő a fájdalom,
hogy kedves arcod nem találom.
A bánat, a magány emésztett,
hova tűnt most a szeretet?
A szerelem egy gyönyörű kert,
mely paradicsom nékem,
csak Alma nincs benne éppen.

Azt mondod: szeretlek!
Lehet? De felesleges!!!
Nem eladó a halhatatlan lelkem,
mélységes bölcsesség lakozik bennem.
Hát most fájdalmamban azt kiáltom:
átkozott légy világ, élhetetlen, becstelen világ!!!
Inkább költözz vissza mérhetetlen magány!

 

 

Oldal: Fájdalom szigetén
Könnycsepp a papíron - © 2008 - 2024 - konnycseppapapiron.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat