Asztalos Tamás (asztalos-sly)
Magyar ifjú balladája
Határainkon túl,
egy érdekes háború dúl.
Hát Trianon mégsem nyugszik?
Sok fiatal, Magyar legény szeme
örökre lenyugszik?
Azt hiszed ez Magyar narancs,
nem, csak behívó parancs!
Harcolj értem, kéri Ukrajna.
Mit tesz a Magyar legény:
de hisz ez nem az Őshaza!
Harcolni nem akar szegény,
hát ez nem lovagregény,
rosszabb, mint egy kalandregény!
Most fájó szívvel, de bujdosni kényszerül!
Menekül, egyes-egyedül.
Nem védi meg őt Magyar hazája,
azt mondja: ez nem az ő csatája!
Egyedül marad neje és kisbabája,
siratja őt szegény mamája.
Fájó szíve, nagyobb, mint a Himalája.
Magyar ifjú nehéz éjszakája.
Ez az Ukrajnai Magyar Balladája!
Hiányzik kedvese csókcsatája,
ölelésének forró éjszakája.
Zokogó szívű élete párja,
édesanyja, őszinte emberpalántája
aggódva hazavárja!
És mit tesz érte a hazája?
Virágból fon emléket a koponyájára!
2014, augusztus